Termékkategóriák

A komposzt egy olyan humusz-szerű anyag, amelyet az aerob baktériumok, gombák és más szervezetek hatásának eredményeként szerves hulladékok komposztálásából nyernek. A komposztálási módszertől, a művelet nagyságától, a művelet intenzitásától és a kiindulási anyagtól függően a különböző minőségű komposztokat lehet előállítani. A komposzt minősége a legfontosabb szempont a mezőgazdaságban történő megfelelő felhasználás biztosítása érdekében.A gazdák komposzt alkalmazási hajlandósága szigorúan kapcsolódik az adott komposzt minőségi tulajdonságaihoz. A komposzt minőségén a komposzt fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait értjük. Ezek a paraméterek mutatják a komposztnak a környezetre gyakorolt végső hatását. A környezetvédelmi előírások, a közegészségügy és a talaj szempontjából a legfontosabb minőségi paraméterek a kórokozó tartalom, a szerves szennyező anyagok és szervetlen potenciálisan toxikus vegyületek és a komposzt stabilitása.

A komposzt felhasználásának konkrét alkalmazásai: talajjavító szer, termesztő közeg, a növénybetegségek elnyomása és egyéb alkalmazások.

A komposztot általában talajjavító szerként használják a szervesanyag-tartalom és a termőképesség növelésére a fizikai, kémiai és biológiai talaj javítása révén. A komposztok tápanyag-értéke és a talajminőség javítására való képessége ideálissá teszi őket a mezőgazdaság számára, ám esetenként szükségtelenül növelheti a talaj toxikus elemtartalmát is, ha nagy dózisban alkalmazzák. A komposztoknak az az előnye, hogy jelentősen növelik a talaj szerves anyagtartalmát (SOM), amely a talajminőség fő mutatója, éppen ellenkezőleg, csökken a világ számos régiójában. A komposztban sok olyan vegyület található, amelyek befolyásolják a talaj biológiai folyamatát, javítva a fizikai és kémiai tulajdonságokat. A humátok javítják a talaj szerkezetét, majd a növény gyökerei könnyebben behatolhatnak. Javítva a gyökérnövekedést, növekszik a fák stabilitása és csökken a vízszint. A komposztnak a talajhoz való hozzáadásának további előnyei a talaj biológiai aktivitásának előmozdítása, az eróziós veszteségek csökkentése, az ömlesztett sűrűség csökkentése, a szerkezeti stabilitás, a tápanyagok elérhetőségének és a növények felvételének javítása, a víz megtartó hatás növelése.

A komposzt használata tőzeghelyettesítőként is fontos, különösen miután a tőzeg kitermeléssel kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt és természetes élőhelyekben okozott károk miatt alternatív szubsztrátumok szükségesek a tőzeg kihelyettesítésére. A komposztok azonban alig használhatók egyedül termesztő közegként; a megfelelőség meghatározásához csírázási tesztet vagy komposzt-elemzést kell végezni, mivel a túlzott sótartalom toxikus lehet a növényekre.

A fermentált anyag egy nedves keverék, amelyet anaerob fermentálással nyernek, mely során a mikroorganizmusok oxigén hiányában lebontják a szerves anyagokat.

A fermentált anyag egy olyan termésnövelő anyag, amely minden tápanyagot és mikrotápanyagot tartalmaz, beleértve a nitrogént, foszfort és káliumot is. Mivel az anaerob fermentálás során nem vesznek el a tápanyagot, így a mezőgazdasági termelés során a tápanyag-ciklus zárt lesz és a mezőgazdasági termelő újra felhasználhatja az ásványi anyagokat. Ezen kívül a fermentált anyagban levő szerves anyagok hozzájárulnak a talaj humusztartalmának növeléséhez, ami különösen fontos az alacsony szerves anyag tartalmú száraz és félszáraz területeken. A könnyen hozzáférhető nitrogén százalékos aránya nagyobb a fermentált anyagban, mint a kiindulási anyagban ezáltal nagyobb a tápanyag szolgáltató képessége. [1]

_{[1] Digestate Factsheet - European Biogas Association}

Az algák a vízi szervezetek változatos csoportja, amelyek fotoszintézist folytatnak. A békalencse (Lemnaceae) fehérjeben gazdag vízi növények családja. Hasznosítani képesek az oldatban lévő tápanyagokat és azokból biomasszát állítanak elő.

Az előállított biomasszát növényi trágyaként lehet felhasználni.

A hamu oxidatív termokémiai (oxidatív égetés vagy fél-oxidatív elgázosító) eljárás utján keletkező kiégett szilárd porszerű maradék termék.

A hamut a pernye vagy az tűztér alatti salak vagy ezek kombinációja jellemzi, amelyek bioalapú anyagok oxidáció útján történő égetésével képződnek. Az égetés során kapott hamu utólag feldolgozható azzal a céllal hogy részben eltávolítsák a nehéz fémeket és metalloidokat, és a hamukomplexekben a növényi tápanyagok elérhetősége fokozva legyenek. A hamut égetőművek állítját elő, amely az elsődleges energetikai termelés előállítására szolgáló eljárás eredményeként keletkező termelési maradvány.

Jelentős mennyiségű hamut az együttégető művek állítják elő, amelyek összekapcsolják az energiatermelés céljait és a hulladékártalmatlanítást, különösen az alacsony fűtőértékű vagy magas nedvességtartalmú hulladékanyagok esetében. Az együtt égetés széles körben alkalmazott és gazdaságilag életképes hulladékártalmatlanítási módszer több tápanyagban gazdag hulladék számára. [1]

_{[1] https://susproc.jrc.ec.europa.eu/activities/waste/documents/JRC_Interim_Report_STRUBIAS_recovery_rules.pdf}

A struvit (magnézium-ammónium-foszfát) szervetlen foszfát ásvány, amelynek képlete: NH₄MgPO₄ • 6H₂O,körülbelük 22% P₂O₅-tartalommal rendelkezik és vizes közegből történő kicsapatással állítják elő.

Az ortorombikus struvit fehér-sárgás vagy barnásfehér piramiskristályokban vagy rétegelt csillámszerű alakban kristályosodik.

A magnézium-ammónium-foszfát, amelyet általában struvitnek hívunk, a leggyakoribb só, amely lehetővé teszi a foszfor és nitrogén visszanyerését a szennyvízből. A struvit egy fehér kristályos anyag, amelyet lassan felszabadító és értékes műtrágyának (5-28-0-10Mg) tekintünk, mivel semleges és lúgos körülmények között csak csekély mértékben oldódik, de citromsavban könnyen oldódik. A struvit-csapadék lúgos körülmények között keletkezik, amikor az Mg²⁺, NH4⁺ és PO₄^3- koncentrációja meghaladja az oldhatósági terméket. [1]

A fizikai és kémiai paraméterek kombinációja szabályozza a struvit kicsapódás komplex mechanizmusát. Az egyik fő tényező a pH, mivel ez megváltoztatja a reakcióhoz rendelkezésre álló szabad ionok koncentrációját. Amikor a pH növekszik, az Mg²⁺ és NH₄⁺ koncentrációk csökkennek, mivel az első hidroxidokkal komplexet képez, a második pedig növeli az illékony ammónia (NH3) képződést. Másrészt a PO₄^3- koncentráció növekszik a pH növekedésével. A pH is részt vesz a struvit oldhatóságának szabályozásában, minimális, ha a pH-érték 9 és 10,7 között van. [2]

Előnyök: viszonylag magas 22% magnézium-ammónium-foszfát-tartalom.

Kihívások: alacsony vízoldhatóság, lehetséges gyógyszermaradványok és egyéb szennyeződések. [3]

_{[1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf}

_{[2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf}

_{[3] Marissa A. de Boer, Uptake of pharmaceuticals by sorbent-amended struvite fertilisers recovered from human urine and their bioaccumulations in tomato fruit (Water Research, volume 133, 15 April 2018, Pages 18-26)}

A kicsapatott kalcium-foszfát Ca²⁺ iont tartalmazó foszfor tartalmú só, pl. Ca₃(PO₄)₂, CaNH₄PO₄ stb., amelyet kalcium-foszfát kicsapási technológiával állítanak elő.

A kalcium-foszfát kicsapása nagyon összetett, és különféle paramétereket igényel. Ez a kalcium- és foszfátionok koncentrációjától, az ionszilárdságtól, a hőmérséklettől, az ion típusától és a pH-tól, valamint időtől függ.

Amikor kalcium-hidroxidot (Ca(OH)₂) adunk a folyékony frakcióhoz, a pH érték 10 fölé emelkedik, és a hőmérséklet 70°C körül lesz, a foszfor hidroxiapatitként (Ca₅(PO₄)₃OH) vagy kalcium-hidrogén-foszfátként (CaHPO₄ 2H₂O) kicsapódik. A dózistól függően három különböző Ca-foszfátot lehet előállítani: a vízben jól oldódó monokalcium-foszfátot (MCP), a citromsavban oldódó di-kalcium-foszfátot (DCP) és az alig oldódó tri-kalcium-foszfátot (TCP). A termésnövelő anyagként történő alkalmazás szempontjából a MCP és a DCP kihuttatása az előnyös. [1]

_{[1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf}

A foszforsav a hulladékáramokból visszanyert foszforsav, foszfátsav és szerves P-sav.

Egyéb multi-szubsztrátumokkal vagy bonyolult összetétellel rendelkező P termékek, pl. P adszorbens.

A bioszén 450 °C alacsony hőmérsékleten, reduktív közegben hőkezelt, magas széntartalmú anyag, amelyet cellulóz-alapú növényből vagy bioalapú melléktermékekből állítanak elő, kifejezetten talaj funkcionális felhasználási célokra, amelynek önmagában nincs gazdasági szempontból jelentős tápanyag-tartalma, de talajjavító hatású.

A "biochar" szó a "bio-" kombinációja, mint a "biomassza" és a "char", mint a "faszén", melyet növény vagy bio-melléktermékek szenesítésével állítanak elő. A bioszén előállításához használt különféle típusú pirolízis eljárások, beleértve a lassú pirolízist és a gyors pirolízist.

Jelenleg vannak olyan eljárások is a piacon, amelyek lehetővé teszik a sertéstrágya vagy más trágya klíma semleges feldolgozását bioszénné. Ez egy stabil széntartalmú újrahasznosított anyag, amely hasznos a talaj számára. [1]

A bioszén termékek széntartalma a száraz tömeg 25–95% -a között ingadozik, az alapanyagotól és az alkalmazott hőmérséklettől függően. Például a pirolizált bükkfa C-tartalma körülbelül 85%, míg a baromfi-trágya körülbelül 25%. [2]

Két fő elem befolyásolja a bioszén jellegét: elsősorban a karbonizációs technológia tervezési jellege és minősége az anyag hatékony hőkezelésére és az alapanyag jellemzői. A bioszenet talajjavítóként használják, általában 5 tonna / ha és 20 tonna / ha között tartományban.

A növényi alapú bioszén talajjavítóként való felhasználásának technikai és költséghatékonysága (ami a víz és tápanyag-visszatartás szempontjából legfontosabb) nagymértékben függ a bioszén minőségétől és az alkalmazás körülményeitől. A növényi bioszén nem rendelkezik gazdasági szempontból jelentős tápanyag tartalommal, de rendkívül alkalmas talajjavítóként, mely hatásai elsősorban a nagy dózisú, magas víz- és tápanyag-visszatartó képességű hatásokon alapulnak. A bioszén javítja a komposzt vagy más szerves trágya kombinációinak az az agronómiai teljesítményt is.

Előnyök: bio-melléktermékek újrahasznosítása, talajjavító és kondicionáló szer, csökkenti a talaj tömegsűrűségét, javítja a talajok levegőztetését és víz - tápanyag-tartó képességét, miközben csökkentik a tápanyag-kimosódási veszteségeket. A bioszén potenciálisan „szénnegatív”, több szén-dioxid-kibocsátást távolít el a légkörből, mint amennyit visszajuttat és enyhíti az éghajlatváltozást azáltal, hogy a növényi eredetű szént a talajban egy nagyon stabil formában tárolja, amely ellenáll a hosszú távú bomlásnak.

Kihívások: mivel a talajba történő beépülés visszavonhatatlan, csak a jó minőségű, megfelelően előállított és hatósági engedély alapján jogszerűen forgalmazott bioszén anyagokat szabad felhasználni.

Egyes állati trágya-bioszén-esetekben a Cu / Zn dózis többlet koncentrációja kihívást jelent. A nagy adag miatt a felhasználói költségek magasak, ami jelentős gazdasági kihívást jelent. Az alacsony térfogatú és porozus növényi bioszén nyílt terepen történő használata a szél-erózió és az esőkioldódás miatt nagy figyelmet igényel.

_{[1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf}

_{[2] https://susproc.jrc.ec.europa.eu/activities/waste/documents/JRC_Interim_Report_STRUBIAS_recovery_rules.pdf}

A bio-foszfát 850 °C magas anyag maghőmérsékleten és reduktív termikus eljárással előállított bio eredetű apatit-ásványi kalcium-foszfát természetes termésnövelő anyag, amely minden esetben élelmiszer-minőségű azonos minőségű állati csont őrleményből készül. A biofoszfát makroporózus szerkezetű kb. 92% ásványi anyag és 8% szén tartalommal, gazdaságosan magasan koncentrált > 30–35% P2O5 tápanyag-sűrűséggel, mely szabályozott tápanyag hozzáférthetőségű hatóságialg engedélyezett bio-készítmény. Általános felahsználási dózis adag: 200 kg / ha - 1500 kg / ha.

Előnyök: gazdaságos magas tápanyag-sűrűség és alacsony alkalmazási dózis, makroporozus szerkezet, amely javítja a talaj mirobiológiai életét, természetes és tiszta bio-tápanyag szabályozott tápanyag-ki-oldódással, egyenletes minőségű bio-alapanyagokból előállítva.

Kihívások: új termék a piacon, amely magasabb piaci ismertséget igényel.

Mosóvíz: a hulladék sztrippelési / párolgási folyamatából visszanyert ammóniavíz.

Az ammónium-nitrát / -szulfát az ammónium-nitrát / -szulfát-oldat, amelyet sztrippelődésből / bepárlásból + mosási eljárásból salétromsav / kénsavval kapnak.

Az ásványi koncentrátum az koncentrált ásványi tápanyag-oldat, amelyet a hulladékáramok membránszűrési eljárásából vagy más olyan elválasztási technológiából nyernek, amely az N-et a végtermékben a bemeneti anyaghoz viszonyítva koncentrálja.

Az ultraszűrés + fordított ozmózisról számoltak be, hogy képesek ásványi koncentrátumot előállítani, azaz 0,5–1 tömeg% (95% ammónia) közvetlenül NK-műtrágyaként felhasználni. [1]

_{[1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf}

Az állati trágya a széklet és a vizelet, az alom (pl. Szalma, faforgács, fűrészpor, sphagnum), a kiömlött takarmány és az ivóvíz, valamint a padlómosáshoz használt víz keveréke. Ez egy értékes termésnövelő hatású anyag, amely számos tápanyagot tartalmaz, például nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K), valamint szerves szenet, amelyet a talaj mikroorganizmusai képesek felhasználni. A nyers trágya feldolgozható olyan elválasztási technológiákkal, amelyek szilárd frakciót eredményeznek, amelyben a P és a szárazanyag nagy része és az N jelentős része megmarad. Számos technológia áll rendelkezésre a folyadék és a szilárd anyag szétválasztására, beleértve a házon belüli szétválasztást is, például léces pincék vagy alatta lévő csatornák, természetes ülepítés, szárítás, párologtatás, centrifugálás, nyomás alatti szétválasztás, például csavaros vagy övpréselés. Az elválasztás hatékonyságának növelése érdekében a trágya előkezelhető olyan adalékanyagok felhasználásával, mint barnaszén, bentonit, zeolit, kristályok, kitozán és hatékony mikroorganizmusok. Az előkezelési és szétválasztási technológiáktól függően a kapott szilárd trágya legfeljebb 90% szerves anyagot tartalmazhat csökkentett térfogattal, ami alacsonyabb tárolási és szállítási költségeket, valamint csökkentett szagokat és ÜHG-kibocsátást eredményez. Ezért a szilárd trágya nagy potenciállal rendelkezik szerves trágya vagy talajjavító anyagként történő felhasználásra.

A zárt istállóból származó állati trágya általában nagy mennyiségű vizet tartalmaz, amely vizeletből, kiömlött takarmányból és ivóvízből, valamint mosáshoz szükséges vízből áll. A fizikai elválasztás során a víz nagy része megmarad a folyékony frakcióban, az oldható tápanyagokkal együtt, beleértve az ásványi N anyagot, az ortofoszfátot, a K-t stb. Ez a híg trágya folyékony szerves trágyaként használható a mezőgazdaságban. Az utókezelésekkel, például a párologtatással és a membránszűréssel, a folyékony trágyában lévő tápanyagok koncentrálhatók és a térfogat csökkenthető, ami megtakarítja a szállítási költségeket. Ezenkívül savanyítással csökkentik a folyékony trágya ÜHG-kibocsátását a tárolás, szállítás és kijuttatás során. A folyékony trágyát általában a talajba fecskendezik vagy beépítik a kibocsátás csökkentése érdekében. A viszonylag alacsony P- és magas ásványianyag-tartalmú N és K miatt a folyékony trágyának elsőbbséget kell élveznie a P-ben gazdag régiókban, vagy ahol P-k alkalmazásának korlátozásai vannak.

https://link.springer.com/content/pdf/10.1051/agro/2009010.pdf