Az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok listája

​ ​​ ​​ ​​ ​​ ​​ ​​ ​​

Tekintettel arra, hogy a nyersanyagok továbbra is stratégiai jelentőséggel bírnak az EU feldolgozóipara számára [1], a Bizottság az EU nyersanyag-politikai kezdeményezése keretében számos intézkedést hajt végre a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása érdekében. Az EU számára kritikus fontosságú nyersanyagok listája e kezdeményezés egyik központi eleme.

A nyersanyag-politikai kezdeményezést 2008-ban terjesztették elő a nyersanyagokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. Ez a közlemény frissíti a kritikus fontosságú nyersanyagok 2014. évi listáját. A lista elsődleges célja azon nagy szállítási kockázattal és nagy gazdasági fontossággal bíró nyersanyagok azonosítása, amelyekhez való megbízható és zavartalan hozzáférés az európai ipar és értékláncok számára fontos. Objektív módszertant követve a lista tényszerű eszközt biztosít a kereskedelmi, innovációs és iparpolitikai intézkedések számára az európai ipar versenyképességének fokozása érdekében, összhangban a megújult európai ipari stratégiával [2], például az alábbiak révén:

• azon beruházási szükségletek azonosítása, amelyek hozzájárulnak Európa nyersanyag-importtól való függőségének enyhítéséhez;
• az EU horizont 2020 kutatási és innovációs programja keretében a nyersanyagellátással kapcsolatos innováció támogatásának irányítása;
• a figyelem felhívása a kritikus fontosságú nyersanyagok jelentőségére az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásosabb gazdaságra való átállás során.

A lista célja, hogy az újrahasznosítási tevékenységek fokozása révén elősegítse a kritikus fontosságú nyersanyagok európai termelésének ösztönzését, és amennyiben szükséges, megkönnyítse új bányászati tevékenységek indítását. Lehetővé teszi továbbá annak jobb megértését, hogy a nyersanyag-ellátás biztonsága hogyan érhető el az ellátásnak a különböző földrajzi források szerinti, a kitermelésen, az újrafeldolgozáson vagy a helyettesítésen keresztül történő diverzifikálása révén.

A listát a Bizottság alátámasztó dokumentumként használja kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor, a kereskedelem torzulásához vezető intézkedések elleni fellépés során, a kutatási és innovációs tevékenységek kidolgozásában, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak fenntartható fejlesztési céljai végrehajtása során. A kritikus fontosságú nyersanyagok az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervének [3] kiemelt területét jelentik, azok hatékony alkalmazásának és újrafeldolgozásának elősegítése céljából. A lista szintén releváns lehet az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása [4] céljából, amely e közleménnyel párhuzamosan kerül előterjesztésre. A tagállamok, a vállalatok és a beruházók is felhasználhatják önkéntes alapon, hogy tájékozódjanak a potenciális nyersanyag-ellátási kockázatokról és a kapcsolódó lehetőségekről.

A nyersanyagok, még ha nem is számítanak kritikus fontosságúnak, fontosak az európai gazdaság számára, mivel a gyártási értékláncok elején vannak. Rendelkezésre állásuk gyorsan változhat a kereskedelmi forgalommal vagy a kereskedelempolitikai fejleményekkel összhangban, ami hangsúlyozza az ellátás diverzifikálására és az összes nyersanyag újrafeldolgozási arányának növelésére vonatkozó általános igény fontosságát.

A 27 nyersanyag kritikus fontosságú az EU számára, mivel a legtöbb más nyersanyaghoz képest ezek esetében magasabb az ellátási hiány kockázata és jelentősebb a gazdaságra gyakorolt hatás.

A kritikus fontosságra vonatkozó 2017. évi értékelést 78 nyersanyagra vonatkozóan végezték el. A kiterjesztett hatály kilenc új anyagot foglal magában a 2014-es értékeléshez képest [5]. 

Megjegyzések:
(*) Az „importfüggőség aránya” az ellátási kockázat kiszámításánál figyelembe veszi a globális kínálatot és az EU tényleges felhasználását; kiszámítása a következő módon történik: nettó EU import / (nettó EU import + uniós belső termelés).
(**) A „helyettesítési mutató” az anyag helyettesítésével kapcsolatos nehézségek mértékét jelenti, pontozva és súlyozva az összes felhasználás szerint, a gazdasági jelentőséggel és az ellátási kockázattal kapcsolatos paraméterek tekintetében külön-külön kiszámítva. Az értékek 0 és 1 között vannak, az 1 a legkevésbé helyettesíthető.
A gazdasági jelentőséget az egyes anyagok egyedi alkalmazásaiban felhasználható helyettesítő anyagok műszaki és költséghatékonyságához kapcsolódó helyettesítési mutatóval (SIEI) korrigálják. Az ellátási kockázatot az egyes anyagok egyedi alkalmazásaiban felhasználható helyettesítő anyagok globális termeléséhez, kritikus fontosságához valamint melléktermékként való előállíthatóságához kapcsolódó helyettesítési mutatóval (SISR) korrigálják.
(***) az „életciklus végéhez kapcsolódó újrahasznosítási arány” az adott nyersanyag régi hulladékból történő újrahasznosításnak az uniós kereslethez viszonyított arányát méri, ez utóbbi egyenlő az Unió elsődleges és másodlagos nyersanyag-ellátásával.
Forrás: A 2017. évi „A kritikus fontosságú nyersanyagok jegyzékének felülvizsgálatáról szóló tanulmány” zárójelentése alapján összeállítva.

Referencia: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52017DC0490

---

[1] A VDI erőforrás-hatékonysági központja (VDI ZRE) szerint az alapanyagok jelentik a fő költségtényezőt a feldolgozóiparban (44 %, szemben a munka 18 %-os, az adók 3 %-os és az energia 2 %-os részesedésével).

[2] A Bizottság közleménye: „Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba: az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” (COM(2017) 479).

[3] A Bizottság közleménye „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” (COM(2015) 614).

[4] Az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2017) 487).

[5] Szervetlen anyagok: aggregátumok, bizmut, hélium, ólom, foszfor, kén. Szerves anyagok: természetes parafa, természetes tíkfa, sapele fa.