FAQ

Csak az állati csontok tartalmaznak nagy mennyiségben foszfort, mert mind a csontok, mind a bányászott ásványi foszfátok apatit ásványok. A Földön az apatit ásvány az egyetlen foszforforrás.

Az önkéntes bioszén -tanúsítványoknak nincs jogi vagy technikai joga a bio -szén kereskedelmi célú felhasználására.

2022. július 15 -e előtt csak a tagállamok nemzeti hatóságai, 2022. július 16 -a után a nemzeti hatóság engedélye vagy az EU EK termésnövelő -engedélye szükséges.

Kiváló minőségű, megfelelő alkalmazással rendelkező BioFoszfát termék esetén nem ismertek fel kockázatok.

a) Szennyező anyagok: ha az alapanyag potenciálisan toxikus elemeket (különösen nehézfémeket) tartalmaz, akkor a termokémiai átalakítás során azok megmaradnak, így a bioszénben lévő hamuban is jelen lesznek. Az átalakítás során policiklusos aromás szénhidrogéneknek (PAH) nevezett szerves vegyületek keletkezhetnek. Egyes PAH vegyületek, mint például a benzo (a) pirén, rákkeltő hatásúak, és az élelmiszerekben lévő anyagokat szigorúan szabályozzák. Gondoskodni kell az alapanyagok kiválasztásáról és a termokémiai átalakítás megfelelő működéséről annak biztosítása érdekében, hogy a környezetre és az emberi egészségre vonatkozó kockázatokat megfelelően felmérjék és kezeljék.

b) A talaj károsodása: Nagy mennyiségű bioszén talajra történő kijuttatása talajtömörödést okozhat.

c) Lehetséges „alapozó hatás”: Megfigyelték a talaj szerves anyagainak gyorsabb bomlását a bioszén talajba juttatása következtében, ami jelentős környezeti és éghajlati kockázatot jelent.

d) A nyersanyagok rendelkezésre állásának és felhasználásának hatásai: Egyes környezetvédelmi szervezetek azt állítoják, hogy a bioszén céljára létrehozott ültetvények káros környezeti és társadalmi hatással járnak.

Bebizonyosodott, hogy a bioszén hozzáadása a talajhoz javítja a terméshozamot. Termékenyebb talajokban, vagy olyan talajokban, amelyek nagy mennyiségűtápanyagot kapnak, és nem hajlamosak vízstresszre, a bioszén agronómiai teljesítményre gyakorolt hatásai szerények.

200 kg/ha -tól 1500 t/ha -ig.

5 t/ha -tól 20 t/ha -ig.

Nem, a növényi bioszén szén alapú, és nem tartalmaz gazdaságilag érdekes tápanyagtartalmat. Ez talajjavító.

Annyiban fontos, hogy a levegőben lévő magasabb ammónia-telítettség gyorsabb elvezetést eredményez: vegyi légmosás során az EC-érték gyorsabban növekszik, és így a határértéket közvetlenül a mosóvíz (automatikus) leeresztése előtt érik el. Nincs további különbség.

Ez érthető érvelés, de ennek ellenére nem helyes ár-összehasonlítás: a gazdálkodóknak néha már van szórógépük, és még nincs permetezőjük vagy küllős kerekes műtrágya, stb., Majd összehasonlítják a nulla költséget pl. KAS (vagy legfeljebb az amortizációs költség) a szennyvíz-műtrágyázás hektáronkénti munkaerőköltségével. Ez önmagában nem helyes összehasonlítás: a szennyvíz és a KAS vagy az urea trágyázási költségeit hektáronként kell összehasonlítani, tehát mindkettőt vállalkozónként vagy mindkettőt saját gépen keresztül kell kijuttatni (külön beruházással és ezért amortizációs költséggel / Ha).

Igen, a kémiai légmosókból („műtrágya”) és a biológiai légmosókból („egyéb trágyából”) származó vizet fel lehet használni bizonyos feltételek mellett

Valamennyi nitrogén mindig a talajba került - a szerves anyagok lebontása révén. Például a homokos talajok viszonylag alacsony szerves-C-szint mellett is viszonylag nagy mennyiségű szerves nitrogén mineralizálható, és - a vízelvezető vízzel együtt - több mint elegendő nitrátot nyújthat. Trágyázás a lehető leggondosabban, a műtrágyázási tanácsok szerint, vagyis mindig ajánlott.

A tavasszal történő kimosódás nagyon korlátozott (az ammónium-nitrátot először át kell alakítani nitráttá, mielőtt kimosódhatna), ráadásul a kémiai permetvíz meglehetősen savas, így egyszer beadva az ammónia nem csak úgy párolog el, hanem ha permetezőgéppel adagoljuk (pl. levélkezelés) és nagy nyomás alatt lévő réssapkákon keresztül némi N veszteség fordulhat elő az illékonyodás miatt, különösen száraz és szeles időjárás esetén. Tehát csak nem optimális és esetleg túlzott adagolás (N-NH4) és rossz időjárási körülmények esetén lehet némi volatilizáció.

A trágyázási tanácsokat tekintve a búza átlagos kénigénye 80 kg SO4 / ha, a burgonya 60 kg SO4 / ha és pl. cukorrépa 30 kg SO4 / ha. Az idő a leggyorsabb növekedéstől függ, így általában véve az áprilisi / májusi ügyintézés a legfontosabb.

A porszemcsék problémát jelenthetnek, ha nincs ülepedés (természetes / flokkulánsok révén), és ha a levegőellátásban sok a por (pl. Baromfiházak), ezért a gazdaságtól függ. Mindenesetre nagyon fontos, hogy a termék tiszta legyen a gazda / munkás számára.

Általában különbség van a sertés telepek (vegyi) légmosóinak szennyvize és a fermentált anyag szárítását követő légmosó között, ahol az előzetes fermentáció során a nitrogén mineralizációja megtörténik.  

 A sertésházakból származó szennyvíz 4% N-je reprezentatívnak tűnik, míg a korábbi (nemzetközi) projektekben a trágyakezeléshez használt légmosókból származó ammónium-szulfát terméklapjain gyakran említenek 6-7% N ammónium-szulfátot.

A Biogas Bree esetében egy fejlődési vonal is volt - ahol az első elemzési eredmények 7% N körül voltak, és a szennyvíz nitrogéntartalma majdnem 9% -ra emelkedett, mivel a légmosó működését tökéletesítették.. Ez valamivel magasabb végső pH-értékeket is eredményezett 4 és 5 között.

Közülük néhány (ID: 192-280-270) használható a biogazdálkodásban, míg az ID: 397-250-208-210 jelenleg nem, de talán a jövőben.

Az Olaszországban elvégzett bemutató üvegház-terepi kísérletek során az Ashdec®-t különféle talajokban és tőzegben használták, és soha nem voltak problémák. A talaj pH-értéke nem befolyásolja a terméket, mert a P-t gyökérváladékok szabadítják fel.

Az Ashdec® gyártásához a települési szennyvíztisztító telepek szennyvíziszapjait használják.

Egy nem optimalizált üzemhez 700-900 kWh / t termék szükséges: ezt a számot hővisszanyerő rendszer használatával jelentősen csökkenteni lehet.

Ezt a termésnövelő anyagot hagyományos befecskendező berendezésekkel lehet kijuttatni a szántóföldi gyepterületekre. Ideális termék húzótömlő berendezéssel gabonára vagy gyepre. Az ammónia elpárolgásának megakadályozása érdekében az alacsony kibocsátású alkalmazási technikák használata kötelező.

A termék a növények vetése vagy ültetése előtt alkalmazható ugyanazokkal a gépekkel, amelyeket most trágya vagy folyékony trágya szórására használnak. A növények termesztése során a termék precíziós trágyázó berendezéssel alkalmazható. Az ammónia elpárolgásának megakadályozása érdekében az alacsony kibocsátású alkalmazási technikák használata kötelező.

A termék karbamidot és ammónium-nitrogént tartalmaz. Az átlagos tartalom a termék természetes eredetétől függően változik: N 5,0-6,5; P₂O₅ 0,0-0,1; K₂O 6,0–9,0 kg / tonna. Lehet használni gyep, burgonya, kukorica, gabona, szántóföldi növények és kertészet számára

A következő tápanyagokat tartalmazza: N: 4,3 g / kg; P₂O₅: 0,1 g / kg; K₂O: 9,6 g / kg. Legelő, szántóföldi növények és kertészet számára ajánlott.

A komposztálási folyamatot egész idő alatt figyelemmel kell kísérni a kritikus paramétereket, mint a hőmérséklet, az idő, a nedvesség, stb.  folyamatosan monitorozni kell. A Vlaco (Belgium) tanúsított komposzt a komposztálási ciklus végén teljesen higiénikus. Így sem gyommag, sem kórokozó nem található benne - ellentétben az istálló trágyával, iszapokkal és egyéb hulladékáramokkal, amelyek nem rendelkeznek a minőségi tanúsítással.

Ez egy elég stabil érték 8 és 9 között, és átlagosan 8,5 - 8,9 körül mozog

A komposztáló eljuttathatja a mezőgazdasági termelőhöz, VAGY a gazdálkodó átveheti a komposztálás helyén .

Nincs lényeges különbség. A felhasznált évi átlagos komposztmennyiség (~ = szerves szén) számít leginkább. A szerves anyagok rendszeresebb alkalmazása ellenére előnyösebb lehet a talajban lévő mikro- és makroorganizmusok stimulálása. Másrészt egy (magasabb) adagolás pár évente egyszer (gazdaságilag) könnyebb lehet a gazdálkodók számára.

A komposztot lassan hasznosuló termésnövelő anyagnak tekinthető (az N hatásfoka körülbelül 15%, a P hatásfoka pedig körülbelül 50%). „1. típusú termésnövelő anyagként” (Flandria) január 15-től október végéig lehet alkalmazni, megegyezik a 3. típusú (mesterséges jellegű) műtrágyák szórásának megengedett idejével és hosszabb ideig, mint a 2. típusú trágyák kijuttatásásnak engedélyezett ideje . Az év vége vagy a következő év eleje lenne a leghagyományosabb alkalom a lassan mineralizáló tápanyagok (például komposzt) talajjavító alkalmazására!

A szalma tényleges szervesanyag-tartalma körülbelül 520 kg C / ha. Ha tonnánkénti szalmát (3-4 tonna / ha) számol -> 130-170 kg C / tonna szalma. A komposzt szerves anyag tartalma 110-132 kg C / tonna változik. Tehát ez egy kicsit alacsonyabb. De a szalmából származó ár (75 - 100 euro / tonna) jóval magasabb, mint a komposzt ára.

Különböző hosszú távú teszteket végeztek komposzttal és fermentált anyaggal melyek eredményei nem mutatnak nagyobb kockázatot a nitrát kimosódására, ha a komposztokat és a fermentált anyagokat megfelelő trágyázási tanácsok szerint alkalmazzák. Számos komposzt és fermentált anyag N-hatékonysága csak 15, 30 vagy 60%, ezért nem minden nitrogén áll rendelkezésre így ezt figyelembe kell venni. Természetesen műtrágyákkal történő precíziós műtrágyázással a kimosódás kockázata elméletileg alacsonyabb,azonban ez általában nem támogatja a talaj termékenységét. Meg kell találni az egyensúlyt a műtrágyák és a szertves talajjavítók használatára és ennek be kell épülnie a gazdálkodói rutinba.

A komposzt árak a megrendelt mennyiség (tömegben), a komposztáló költségszerkezetétől, valamint a komposztálási helytől függően magánszervezetként vagy önkormányzatok között változnak. Flandriában a komposztárak nagyjából 2 € / tonna és 12 € / tonna között mozognak, de nagy mennyiség / ömlesztett anyag esetében ennek az ártartománynak az alsó része felé halad az ár.

Különböző hosszú távú teszteket végeztek komposzttal és fermentált anyaggal melyek eredményei nem mutatnak nagyobb kockázatot a nitrát kimosódására, ha a komposztokat és a fermentált anyagokat megfelelő trágyázási tanácsok szerint alkalmazzák. Számos komposzt és fermentált anyag N-hatékonysága csak 15, 30 vagy 60%, ezért nem minden nitrogén áll rendelkezésre így ezt figyelembe kell venni. Természetesen műtrágyákkal történő precíziós műtrágyázással a kimosódás kockázata elméletileg alacsonyabb,azonban ez általában nem támogatja a talaj termékenységét. Meg kell találni az egyensúlyt a műtrágyák és a szertves talajjavítók használatára és ennek be kell épülnie a gazdálkodói rutinba.

Flandriában egyelőre az ökológiai mezőgazdaság számára nem engedélyezett a fermentált anyag használata, de a Vlaco a Mezőgazdasági Minisztériummal (Belgium) megvitatta a témát, hogy megállapodást találjon arra vonatkozóan, hogy pontosan mely megengedett anyagokat lehet megengedni a 889/2008-as uniós rendelet szerint.

A gazda saját permetezőgépéhez adaptálhatja.

Ha a pH alacsony, és csekély csapadékmennyiség várható, akkor célszerű az anyagot nem a növényre kijuttatni, különösen akkor, ha a gyepterületen történő kijuttatásra van szükség, mert akkor nagy a növények perzselődésének kockázata.

A talaj pH értékére nincs nagy befolyásoló hatása.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a komposztban lévő foszfor egy része nem áll azonnal rendelkezésre a növények számára. A komposztban lévő P azonban a talajban elraktározódik, és így növeli a talajban rendelkezésre álló P-tartalmat. Flandriában (Belgium) a komposztban található P-tartalomnak csak a fele számítódik bele a trágya-jogszabály szerint, valójában azonban a komposztban lévő összes P a talajba kerül és fokozatosan a növények számára elérhetővé válik.

Ez attól függ, hogy a gazdaságban előállított komposztja mennyire érett. Az érett komposzt biztosítja a terméshez szükséges nitrogén forrást. Ha éretlen komposztot alkalmaz, a mikrobiom folyamatosan lebontja a szerves anyagokat, és ehhez a talaj N tartalmát használja fel, versengve a növényével és potenciálisan N-hiányt eredményez. Ezért bölcs dolog a komposztálási folyamatot érettségig folytatni. Ellenőrizze, hogy a kupacok lehűltek-e, és mérje meg a stabilitást és a komposzt jellemzőit a laboratóriumban. Alternatív megoldásként az éretlen komposztot ősszel is felviheti. Ebben az esetben nem jelent problémát és az éretlen komposzt fellendítheti a talaj mikrobiomját.

Komposztálhat takaró takarás nélkül is, de tesztjeink azt mutatják, hogy a tápanyagveszteség minimalizálható a komposztkupacok betakarásával.

Ez a mért hőmérséklettől, oxigén és CO2 koncentrációtól függ. Fontos ezeket ellenőrizni, hogy jó minőségű komposztot kapjunk. Ha a hőmérséklet vagy a CO2-koncentráció túl magas, akkor erősen ajánlott az esztergálás. A komposztot is jó homogenizálni.

A VeDoWS adaptált istálló felépítésének gazdasági előnye van: kevésbé szükséges a drága trágyafeldolgozás. Emellett a VeDoWS konstrukció jobb klímát teremt az istállóban a gazdálkodó számára (ammónia hiánya), nincs szükség extra víz felhasználására más rendszerekhez, például a légmosókhoz képest.

Ha a sertések takarmánya szilárdabb, a rendszer lassabban működik. Vízzel történő permetezés segít.

A rendszernek gyakran meg kell kaparnia a szilárd frakciót, különben túl kemény vagy túl sok lesz ahhoz, hogy könnyen lehessen belökni.

A végfelhasználók nem ismerik a VeDoWS vizeletet. A végfelhasználók nincsenek jól informálva a termék használatáról, tartalmáról, ezért alacsony a kereslet, és a sertéstenyésztő (a VeDoWS által adaptált istálló konstrukció tulajdonosa) még nem tudja tárolni. Csak akkor, ha a tulajdonosok tudják, hogy lesz kereslet, hajlandóak befektetni a tárolókapacitásba.

A drága trágya-feldolgozás kevésbé szükséges. Emellett a VeDoWS konstrukció jobb klímát teremt az istállóban a gazdálkodó számára (ammónia hiánya), nincs szükség extra víz felhasználására más rendszerekhez, például a légmosókhoz képest.

Fermentáló beépítése a VeDoWS istálló konstrukció mellé. A keletkezett hő felhasználható az istálló fűtésére (kevesebb köhögés).

Olcsóbb, mint a tőzeg, és az „üres” tőzeget talajorganizmusokkal benépesíteni.

A komposzt biológiája a legfontosabb a termelők számára, kisebbség számára a tápanyagok is. A minőség mellett fontos a termék tanúsítása, sokszor még az árnál is fontosabb.

• A termelők kevés ismerettel rendelkeznek a komposzt talajjavító tulajdonságairól.
• Fele tudja, hogy biokontroll hatású.
• A felhasználónak problémái voltak a gombákkal, a műanyag és kő szennyezéssel annak ellenére, hogy tanúsított komposztot használtak.
• A termelőknek csak a felében tudatosul, hogy a komposzt termésnövelő anyag.
• A komposzt tápanyagtartalma a legfontosabb a termelők számára, de akkor is úgy tűnik, hogy a termelőknek csak 25% -a veszi észre, hogy a komposzt trágyázó hatással bír, és más műtrágyákat képes pótolni.
• Mindegyikük jelezte, hogy a műtrágya-szabályozás korlátozza az alkalmazási lehetőségeket és megakadályozza, hogy több komposztot használjanak.
• Csak 38% hisz a komposzt biokontroll hatásában.
• 88% -uknak problémái vannak a szennyeződésekkel, a rendelkezésre állásukkal és a minőségükkel kapcsolatban, de csak fele használ tanúsított komposztot.