Alkategória | Meghatározás | Magas fejlettségű technológiák azonosító száma (FP ID) |
---|---|---|
Anaerób fermentálás | Az anaerob fermentálás olyan folyamatok sorozata, amelynek során a mikroorganizmusok a biológiailag bontható anyagot oxigén mentes (anaerob) környezetben lebontják. Biogáz előállítása biomasszából, a földgáz megújuló alternatívájaként, anaerob emésztéssel (AD). Az AD-folyamat nem csak megújuló energiát termel, hanem a feldolgozott biomassza is segítheti a talaj termékenységét, pl. a szerves szén átalakulása stabil formává, amely továbbra is fennmarad a talajban. Egyéb előnyökkel is jár, mint például a talajban a talaj szerves széntartalmának növekedése, szén-dioxid elnyelő képessége, amint azt a COP-21 Párizsi Megállapodás éghajlat-változási célkitűzéseinek csökkentése említi. A trágyákat gyakran anaerob módon emésztik, összekeverik más, magasabb biometán potenciállal rendelkező és optimális C / N arányú szerves hulladékokkal: zöldhulladék, élelmiszeripar melléktermékei, háztartási szétválasztott szerves hulladék. A trágya és más szubsztrátumok együttes emésztése jobb biogáztermelést és stabilabb reaktorműveleteket, valamint optimális gazdaságosságot tesz lehetővé. Az AD most kulcsfontosságú technológiának tekinthető a tápanyag-visszanyerési értékláncban. Ennek oka az a képessége, hogy mineralizálja a szerves szubsztrátokat, így a benne található tápanyagokat (N, P és egyéb) a növények könnyebben felvehetik. Ez azt jelenti, hogy az emésztőtest és az abból származó termékek alkalmasabbak lehetnek műtrágyákra, mint a nyers erőforrásokra, amelyekből származnak (például iszapok, iszapok, biohulladékok stb.). Mindazonáltal a bemeneti források változása nagy különbségeket eredményezhet a biogáz-létesítményekben az emésztőszer-összetételben, valamint az egyes biogázüzemekben eltérő és kiszámíthatatlan összetételű emésztőelemek-kibocsátásokban. Ugyanakkor a gazdálkodóknak homogén és „kiszámítható” ásványi tápanyagokra van szükségük, mint általában a szintetikus ásványi műtrágyák esetében, ezért a biogázüzem tulajdonosainak kezelniük kell ezt a korlátozást. [1] Az anaerob emésztés során a szerves nitrogént mineralizálják, és a folyamat végén az ammónia és az összes nitrogén aránya elérheti a 70-80% -ot. Az ammónia-nitrogénkoncentráció növekedése szintén a pH-érték emelkedéséhez vezet, rendszerint 8 és 9 között. Az emésztés azonban nem változtatja meg a termékekben található összes nitrogénmennyiséget. Az anaerob emésztés potenciálisan nagyon hatékony kezelést jelent az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében: valójában a folyamat során a fermentálható szerves anyagok nagy része metánra és széndioxidra bomlik, és olyan szennyvíz (emésztőtest) képződik, amelynek alacsonyabb ÜHG-kibocsátási potenciálja van, mint a bejövőben. Termékek. Néhány tanulmány szerint azonban az emésztő anyag tárolása során megnövekedett a metánkibocsátás. Ez a hatás összekapcsolható a hidraulikus retenciós idővel az emésztőben, amely túl rövid lehet az anyag bomlásának befejezéséhez a biogáz üzemben, és így folytatódik a tárolásban. Ezen túlmenően jelentős biogázveszteségek jelentkezhetnek még a csövekben és az emésztőtestek burkolatain is, amelyek könnyen elérhetik az előállított biogáz 10% -át. Ez a kezelés növelheti az ammóniakibocsátást a következő tárolási szakaszban. Az emésztőszert általában magasabb ammónia-nitrogéntartalommal és pH-val jellemzik, mint a kiindulási iszaphoz képest, mindkettő megkönnyíti az ammónia-folyamat illékonyodását. Egy másik tényező, amely megkönnyíti ezeket a kibocsátásokat, az emésztőszerben lévő szilárd anyag tartalma és típusa; ezek valójában mennyiségükben és méretükben csökkennek a lebontási folyamatok miatt, olyan tulajdonságok miatt, amelyek nem segítik elő a kéreg kialakulását, ami a kibocsátások hatékony akadályát képezheti. [1] Előnyök:
[1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf |
|
Komposztálás | A komposztálás a szerves hulladék bomlási folyamata aerob baktériumok, gombák és más szervezetek hatására. A komposztálás az egyik legrégebbi módszer egy stabilabb és higiénikusabb termék létrehozására. A stabilitás és a higiénia elengedhetetlen az ásványok újrahasznosításához komplex és változó ökológiai termékekből, például biohulladékokból. Ezek az ökológiai termékek inkább talajjavító szerként funkcionálnak, nagyobb szerves szénterhelést, valamint P-t tartalmaznak, amelyek lassabban felszabadulónak tekinthetők. A biominőségű hulladékokból származó termékek minősége a végfelhasználó számára komoly aggodalomra adhat okot, ami azt jelenti, hogy megbízható minőségértékelési protokolloknak kell működniük, lehetőleg független ellenőrző és tanúsító szervezetek általi ellenőrzés és ellenőrzés alatt. A komposztálás során felszabaduló természetes hő „biotermikus szárításhoz” vezet, amely csökkenti a víztartalmat, és így a termék szállíthatóbbá válik. [1] A termék komposztálása (belső hőtermelés) 70 ° C-ot meghaladó hőmérsékleten csak akkor lehetséges, ha a sertéstrágya legfeljebb 30 tömeg% szilárd frakciót használják. Ezt össze lehet kombinálni a szarvasmarha-hígtrágya szilárd frakciójával, szarvasmarha-trágyával, lótrágyával vagy baromfitrágyával, hogy elegendő szerkezetet és optimális C / N arányt érjenek el. Néhány komposztáló telep növényi biomasszát vagy zöldség-, gyümölcs- és kerthulladékot (VFG) vagy zöldhulladék-komposztot is hozzáad. Ez többnyire egy zárt istállóban áll, amely több alagútból áll, amelyeket külön elzárt és nagy kapacitás levegőztetett. Ezt meg lehet tenni egy levegőztető dob használatával is (farm gazdaság szintjén is megvalósítható). Az anyag prizmában is kezelhető manuális forgatással. A farm gazdaság szintű komposzt trágya szilárd frakcióját, mint tápanyag / talajjavító anyag, fel lehet használni a talaj minőségének optimalizálására és a tápanyag veszteségek csökkentésére. [2] Ha egy mezőgazdasági termelő beruházott egy elválasztó rendszerbe (csavarprés), akkor a folyékony frakciót NK-műtrágyaként használhatja a földjén, és elvégezheti a szilárd frakció higiénizálását. Ilyen módon szerves tápanyagot nyer, amelyet exportálhat is, vagy eladhat magánpiacra (kertészet stb.). Hollandiában a pasztőrözött szilárd frakciót szavasmarha alomként is használják. A pasztőrözés további garanciát ad arra, hogy nem fordul elő fertőzés. Hollandiában két vállalat kínál decentralizált (mezőgazdasági szintű) levegőztető dobot, amelyben a trágya szilárd része pasztörizálható. Ez egy szellőztető forgódob, amelyben a trágyát / digestatot pasztőrözik külső hő nélkül. A levegőztetett forgatás, amely során egy ventilator levegőt fúj a dobba, megkezdődik a természetes komposztálási folyamat. A szabadban történő farm szintű komposztálás kiterjedt folyamat, ahol külső levegőztetést nem alkalmaznak. A jó komposztálási folyamat megszerzéséhez szükségesek a szénben gazdag és N-ben gazdag bemeneti anyagok jó aránya. A hőmérséklet, a CO2- és a nedvességtartalom szintén fontos paraméterek. A prizmát levegőztetés és homogenizálás céljából időről időre meg kell fordítani. Farm szinten ezt meg lehet tenni egy forgatóval is. A prizma folyamatainak nyomon követése és forgatása extra időt és munkát igényel a gazdának. A kiterjedt gazdaságok komposztálásának célja egy homogén és stabil termék előállítása, amelyet alkalmazni lehet a mezőgazdasági földterületeken; ez a szerves anyag alkalmazás a talaj termékenységének a fenntartására. Ha a terméket a komposztálási folyamat pasztőrizi, akkor a végtermék exportálható. [2] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf [2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf |
|
Anaerob fermentálás és komposztálás | Az anaerob digesztát és a komposztálás kombinált felhasználása a szerves hulladékok feldolgozására. |
|
Mikro alga / békalencse / rovar / enzim technológia | A mikroalgák / békalencse / rovarok / enzimek felhasználási technológiája a hulladékáramokban lévő tápanyagok visszanyerésére és biomassza előállítására szolgál, amely növényi termésnövelő anyagként alkalmazható. Algatenyésztés: Az eljárás célja a tápanyagok biológiai dúsítása majd a komplex folyékony szennyvízáramokból kinyerése. Az alga biomassza különböző célokat szolgálhat - mind ömlesztve, mind finomkémiai alkalmazásokban. Ilyen lehet például állati takarmányok vagy megújuló energia célokra történő felhasználása, de színezékek visszanyerésére is. [1] A tápanyagok extrakciójának egyik lehetséges módszere a szerves hulladékokból a fehérjetartalmú biomassza előállítása mikroalga kultivációval. Ez növeli a tápanyagok értékét és kezelhetőségét. A tápanyagok újrahasznosítása trágyából és az algák biomasszává történő asszimilációja kiváló minőségű tápanyagokat eredményezhet anélkül, hogy a kémiai műtrágyák felhasználásával járó környezeti és monetáris költségeket viselnénk, és ezzel egyidejűleg megtisztítanánk a hulladékot ebből a folyamatból. A trágya-fermentált anyag különösen fontos alapanyag mikroalgák termesztésére a bio-tápanyagok előállításához, mivel kevésbé szennyezett, mint a kezeletlen szennyvíz, valamint gazdag nitrogénben és foszforban. A mikroalgák felhasználhatók a tápanyagok visszanyerésére a digestate folyékony frakciójából, és mivel a mikroalgák ezeket a tápanyagokat beépítik a biomasszájukba, olyan tápanyag jön létre, amely kevésbé hajlamos a tápanyag környezeti kioldódására. A folyékony fermentált anyag mennyiségének csökkentésével a tápanyagok könnyebben kezelhetővé válnak, és visszanyert víz is előállítható. Az élő mikroalgák nitrogén rögzítőként is felhasználhatók a légköri nitrogén talajba juttatására és talajjavítóként. A mikroalgákat tovább lehet feldolgozni (például hidrolizálni) a továbbfejlesztett bio-tápanyagok és biostimulánsok előállítása céljából. [2] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf [2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf
|
Alkategória | Meghatározás | Magas fejlettségű technológiák azonosító száma (FP ID) |
---|---|---|
Foszfor kicsapatás állati trágyából/ anaerób fermentált anyagból | Ez a technológia trágyából vagy anaerób fermentált anyagból történő oldható foszfát kinyerésére vonatkozik kémiai oldatok hozzáadásával, úgymint több vegyértékű fémionok, kalcium, magnézium és vas tartalommal.
|
|
Foszfor kicspatás többféle szerves hulladékból | Ez a technológia az oldható foszfát visszanyerésére kémiai oldatok hozzáadásával a többféle szerves hulladék keverékéből vegyértékoldatok hozzáadásával úgymint többértékű fémionok, kalcium, magnézium és vas. |
|
Foszfor kicspatás szennyvízből/iszapból | Ez a technológia szennyvízből vagy iszapból történő oldható foszfát kinyerésére vonatkozik kémiai oldatok hozzáadásával úgymint többértékű fémionok, kalcium, magnézium és vas. A folyékony áramikban (például szennyvízben vagy folyadék frakciókban) található foszfor kémiai oldatok hozzáadásával szelektív csapadékképzési eljárásokkal tisztított formában nyerhető vissza. A legismertebb csapadék a struvit (MgNH4PO4) és a kalcium-foszfát (CaPO4). A burgonyafeldolgozó iparban a struvit reaktorok fokozatos piaci bevezetést tapasztaltak, míg más ágazatokban (például a trágyak feldolgozása) a kalcium-foszfát visszanyerési technikáinak fejlesztése az utóbbi években lendületet kapott. [1] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf |
Alkategória | Meghatározás | Magas fejlettségű technológiák azonosító száma (FP ID) |
---|---|---|
Reduktív termikus foszfor visszanyerés | Mono alapanyagáramú (állati csontőrlemény) reduktív (levegőtől elzárt) hőkezelésű specifikus pirolízis folyamat a foszfor kinyerése céljából, biofoszfát termékek nulla emissziós folyamatokkal történő történő előállításához. Az eljárás kifejezetten az állati csont melléktermékek 850°C anyag maghőmérsékleten történő reduktív hőkezelésére tervezték, azért hogy magas foszfor koncentrációjú termékeket állítsanak elő gazdaságos nagy ipari léptékben, bio-tápanyag és adszorbens alklamazási célokra. Előnyök: magas feldolgozási hatékonyság, nulla emissziós kibocsátás és a felhasznált alapanyagok minden elemének körforgásos újrafeldolgozása és újrafelhasználása. Kifejezetten az állati csont feldolgozására célirányosan fejlesztett és tervezett csúcstechnika, autotermikus és nagy mennyiségű többlet zöld áramot állít elő. Hasznosítás nélküli biomassza melléktermékből gazdaságilag is fenntratható magas értékű bio-végterméket állít elő. Fenntartható közgazdaságtan azáltal, hogy a fel nem robbanott biomasszát nagy teljesítményű termékré alakítja. A rendszer gazdaságos ipari méretekben folyamatosan múködésű, „just in time” ellátó rendszerrel és alacsony üzemeltetési költségekkel. Kihívások: tőkebefektetés-igényes csúcstechnológia.
|
|
Multi-anyagáramú reduktív hőkémiai eljárás | A multi-anyagáramú reduktív pirolízis egy hagyományos 450 °C-os alacsony hőmérsékletű reduktív hőkezelés, amely a levegő hiányában a cellulóz alapú és egyéb melléktermékek / hulladék anyagok kisebb-decentralizált léptékben történő szenesítésére és bioszén előállítására alkalmas. Előnyök: többféle input anyagáram feldolgozása, különféle típusú piroilizis rendszerek alkalmazhatók kis-közepes méretben. Kihívások: alapanyag-ellátás és logisztika, környezeti hatások, gazdasági lépték-növelés, magas működési költségek kis-közepes kapacitású méretekben, fenntartható gazdaságosság a piaci versenytársi feltételek mellett.
|
|
Oxidatív termokémiai foszfor visszanyerés | Az oxidatív hőkezelés, vagyis égetés az anyagok teljes oxidatív környezetben történő elégetésére vagy gázosításra (az anyagok részleges elégetése félig oxidációs környezetben) alkalmas hamu, végtemékkel, amelyet a hamuban lévő P visszanyerés kémiai utófeldolgozása követ. Előnyök: hagyományos és jól ismert technológiák. Kihívások: alapanyag ellátás és logisztika, jelentős környezti és klíma emissziós hatások, a vízoldhatatlan szilárd termék complex és költséges kémia utókezelése, alacsony termék érték.
|
Alkategória | Meghatározás | Magas fejlettségű technológiák azonosító száma (FP ID) |
---|---|---|
Nitrogén kinyerése levegőből | Ez a technológia megköti a levegőből származó nitrogént. Az abszorpciós rendszerben a nitrogén abszorbeálódik, hogy stabil N tápanyagot képezzen, növelve az ásványi anyag N-tartalmát a bevitt termékből.
|
|
Kémiai anyag hozzáadása | Ez a technológia hulladékáramokhoz történő vegyianyagok hozzáadása feltárása céljából, úgymint a savas oldatok trágyához való hozzáadása a N emisszió tárolás alatti csökkentése és az N tápanyag értékek növelése céljából. A zagyok és az digestatok savazása önmagában nem tápanyag-visszanyerési technika, de néhány EU-tagállamban kármentő intézkedésként támogatják a trágya / digestate kezelésével kapcsolatos ammóniakibocsátás csökkentésére. A savazást támogatók azt állítják, hogy ez javítja a trágya stabil tárolását, és lehetővé teszi a nitrogén jobb hasznosíthatóságát a növények számára, ezáltal javítva a trágya tápanyag-felhasználási hatékonyságát. A savazás során figyelmet kell fordítani a felhasznált savra: kénsav használatakor el kell kerülni a hidrogén-szulfid (H2S) anaerob mikrobiális képződését az utólagos tárolásban. A hidrogén-szulfid nem csak szagos és ennek következtében kellemetlenséget okozhat, de ez a termék nagyon mérgező és még halálos is lehet alacsony koncentrációban belélegezve. Ezért szigorú üzemeltetési irányelveket kell követni. A trágya savazásának hátránya a pufferkapacitás elvesztése, amely a nyers trágyában és a digestatban jelen van szabad karbonátok formájában. A savazás csökkenti az ilyen termékek mészező képességét, és átalakítja a karbonátokat szén-dioxiddá, és kiengedi a légkörbe. [1] Az állati trágya gazdag nitrogénforrás, nevezetesen ammónium (NH4+), amely közvetlenül elérhető a növények számára. Ennek az ammónium-nitrogénnek egy része elveszhet a tárolás vagy szántóföldi alkalmazás során az ammónia (NH3) illékonyodása miatt. Az NH3-kibocsátás súlyos környezeti probléma, a mezőgazdasági tevékenységekből származó összes NH3-kibocsátás 80% -a istálló és hígtrágya tárolásánál keletkezik, és az alkalmazott nitrogén több mint 50% -át elveszítheti mint NH3-kibocsátás a talajban történő alkalmazás során. Az ilyen veszteségek a tápanyagok felhasználási hatékonyságának szempontjából két fő problémát vettek fel: a zagy trágya-tartalmának nitrogénarányos csökkenése és az iszap N-koncentrációjának jelentős variabilitása a szántóföldi alkalmazás során. [2] A hígtrágya savazás egyszerű megoldás az NH3-kibocsátás elkerülésére, ám ezt a technikát manapság kizárólag Dániában és Észak- és Kelet-Európa egyes országaiban használják gazdaságokban. A többi európai országban a gazdaságok alacsony szintű alkalmazásának a fő oka valószínűleg a gazdálkodók félelme a koncentrált savak (főként kénsav) kezelésének problematikája. Valójában az ilyen műveleteket képzett személyzetnek kell elvégeznie, és a legtöbb esetben vállalkozókra támaszkodik. A hígtrágya savazása szintén jelentős CO2-kibocsátást eredményezhet a folyamat során, valamint a H2S-kibocsátást is a tárolás során. A savazott iszap talajra történő hosszú távú kijuttatásának következményei továbbra sem tisztázottak, és a talaj pH-jának csökkenését és az S tartalom növekedését gyakran a (H2SO4) savazott talajban történő iszap kijuttatásának fő veszélyeként mutatják be. A hígtrágya pH gyors és pontos mérésére szolgáló eszközök még mindig hiányoznak az ilyen technikát alkalmazó gazdaságok hatóságainak felügyeleti rendszréből. Az iszap savazása elősegítik az N veszteségek minimalizálását, de ez növelheti a P növény által való elérhetőségét, mivel az oldható P mennyisége jelentősen növekszik [2] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf [2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf |
|
Membrán szűrés | A membránszűrés technika a folyékony anyagok két fázis közötti szállítása permeábilis membránok segítségével. Az üzemeltetési feltételek szerint ezt a technológiát fel lehet osztani: mikroszűrés, ultraszűrés, nano-szűrés, fordított ozmózis és elektrodialízis. A membrán (MF) és az ultraszűrés (UF) technikák fizikai elválasztást végeznek (azaz a trágya folyadékfrakciója után az átalakulási állapot centrifugálásával, a nyomáson keresztüli membránokkal). Az anaerob fermentált anyag esetében alkalmazott membránok pórusméret szerinti osztályozása: MF- (pórus> 0.1 μm, 0.1-3 bar), UF- (pórus> nm, 2-10 bar) és RO(fordított ozmózis)-membránok (nincs pórus, 10-100 bar). A membránok lehetnek akár szerves-polimer vagy kerámia típusúak. Az elsők olcsóbbak, de ezeket nehéz tisztítani és a magas nyomást sem bírják. Minél magasabb az elválasztási hatéonyság, annál magasabb az magasabb energiafelhasználás, mely az ilyen technika bevezetésének a fő korláta. [1] A membrán sorozatok ultraszűrés vagy fordított ozmózisban végződnek és a szűrt részecskék kiszűrésére és az oldott sók (főleg N és / vagy K) alapanyagainak további koncentrálására szolgálnak. A fordított ozmózis tiszta vízet eredményez, amelyet újrahasznosítani és újra felhasználni lehet. Az ilyen típusú ásványi koncentrátumok előállítását célozza jóllehet a koncentrálódás elmarad a szintetikus műtrágyákhoz képest. Ugyanakkor a membránok használata a mezőgazdasági környezetben olyan működési kihívásokkal is szembesül, amelyek a teljesítőképesség-veszteség membránpórusainak eltömődését eredményezik, és túlzott működési költségeket is generálnak. Az új fejlesztések a kedvezőtlen hatásokkal összefüggésben, mindazonáltal kihívást jelentenek a mezőgazdasági technológiák bevezetésében a mezőgazdasági környezetben. [2] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf [2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf |
|
Sztrippelés és mosás | A sztrippelést úgy végezzük, hogy levegőt fúj az N-ben gazdag hulladékáramokon, miközben megemelkedik a hőmérsékletet vagy a pH-t (például CaOH-val), ami az ásványi nitrogént (NH3) gázosítja. A sztrippelés N visszanyerési folyamat, ahol az NH3-val töltött levegő savazott (HNO3 vagy H2SO4) és vízzel mossuk, hogy az ammóniumot folyékony formában (ammónia-szulfát H2SO4-ből vagy ammónia-nitrátot HNO3). Az ammóniát levegőn, gőzzel vagy vákuumban el lehet távolítani a torony folyadékfrakcióján keresztül. Az ammónia eltávolítását közvetlenül a trágyából vagy az digestatból vagy akár a megfelelő folyékony frakcióból nyerik 80 ° C-on történő melegítés útján. Ennek ellenére a pH emelése (NaOH-val) 10,5-ig és 70 ° C hőmérsékleten lehetővé teszi az ammónia 85-90% -ának eltávolítását. Az ammóniában gazdag sztrippelt gázt azután visszanyerik, hogy a levegőáramot erős sav-oldattal (H2SO4) mossák, amely ammónium-szulfátot eredményez (N = 3-8 tömeg%). A H2SO4 mint szorbens mellett az salétromsav (HNO3) alkalmazható ammónium-nitrát előállításához. Egy másik megoldás az „ásványi ammónia sztrippelése”, amelyet ásványi koncentrátumon kell működtetni. Ebben az esetben az N sztrippelés környezeti hőmérsékleten elvégezhető úgy, hogy a pH-t CaO-val (vagy hasonlóval) beállítják. A teljes léptékű üzem teljesítménye az ammónia 80-90% -át választja ki. [1] A vízben oldódó ammónium (NH4+) és az illékony páros ammónia (NH3) kémiai egyensúlyát szinte teljes egészében a hőmérséklet és a pH határozza meg. Konkrétan, a pH és a hőmérséklet növelésével az ammónium gáznemű ammónia formájában távozhat. Az ammóniával telített levegőt savas strip rendszeren keresztül vezetve, majd a nitrogént oldható ammóniumként visszanyeri. Attól függően, hogy melyik ellensavat használják a mosóban (például kénsav, salétromsav), tiszta ammónium-szulfát (NH4SO4) vagy ammónium-nitrát (NH4NO3) ásványi műtrágya terméket kaphat. A kapott termékek teljes egészében ásványi nitrogénből állnak, ezért a szintetikus műtrágyákhoz hasonlóan 100% -os nitrogénfelhasználási hatékonysággal (NUE) rendelkeznek. Mind a nitrogén, mind a kén (S) növényi alapvető tápanyagok, tehát az NH4SO4 formájú mosóvíz is jó ásványi forrást biztosít a gazdának. Ennek ellenére a mosófolyadékban található N / S arány eltérhet a tényleges és a növénynek szükséges N / S arányától, amely az S túlzott adagolásához is vezethet. Ez a korlátozás nem merül fel az NH4NO3 mosóvizekkel kapcsolatban. [2] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf [2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf |
|
Fizikai elválasztás | A trágya / anaerob fermentált anyag fizikai elválasztása, vegyi anyagok vagy membránok hozzáadása nélkül (stabilizálás, centrifugálás, szárítás stb.) A nyers trágya vagy az anaerob fermentált anyag mechanikus elválasztása a nitrogén (és a kálium) koncentrációját eredményezi a folyékony frakcióban, valamint a foszfor és a szerves anyag koncentrációját a szilárd frakcióban. Ezt a technikát leginkább a tápanyag-visszanyerési technikák előkezelésére alkalmazzák. A szétválasztás azonban már érdekes trágyakezelési technika lehet. A folyékony N-ben gazdag frakció a szántóföldön / a füves területen használható fel az ásványi műtrágya felhasználásának csökkentése érdekében. A szilárd frakció magas foszforkoncentrációt tartalmaz, és főként alacsony P tartalmú talajok és / vagy nagy szénigényű régiókban használják. A szilárd frakcióban a P koncentrációja révén nagy mennyiségű P szállítható kis térfogatban (15-20% szilárd frakció). A trágya elválasztása különféle technikákkal, például csavarprés, centrifuga vagy szalagprés alkalmazásával érhető el. A sertéstenyésztők fő célja a trágya szétválasztása az, hogy a P-t a gazdaságból távolítsák el (a sertéstrágyának alacsony az N: P aránya), míg a szarvasmarha- / tejtermelők esetében a folyékony frakció felhasználása a gyepen / mezőgazdasági földterületen is (könnyen kezelhető szóródás, magas N: P arány) fő motiváció. [1] Figyelembe véve a növényigényeket és a műtrágyázási gazdálkodást, a folyékony frakciók, amelyekben az összes N nitrogénhez viszonyítva magas ásványi nitrogéntartalom, valamint a P felett magas N tartalommal rendelkeznek, jobb műtrágya termékeknek tekinthetők, mint a trágya vagy az emésztőszer nyers, feldolgozatlan formájukban. A szétválasztási hatékonyság és az ezt követő P és N megosztás azonban függ a bemenő nyers trágya vagy a digestate anyagot, a paraméterek változóak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy itt is a termék homogenitása válhat kulcsfontosságú kérdésként. [2] [1] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/fg19_minipaper_1_state_of_the_art_en.pdf [2] https://ec.europa.eu/eip/agriculture/sites/agri-eip/files/eip-agri_fg_nutrients_recycling_final_report_2017_en.pdf |