A termésnövelő anyagok forgalmazására és felhasználására vonatkozó új szabályok – a gazdálkodókra vonatkozó következmények

Az elsődleges élelmiszer-előállítási ágazatnak meg kell felelnie a jövőbeli szabályozási változásoknak, leginkább az Uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelet új, 2022 utáni funkcionális előírásainak. Annak ellenére, hogy a körforgásos gazdaság alapjául szolgáló (EU 2019/1009) rendelet 2019. június 5-én hatályba lépett a legtöbb mezőgazdasági termelő nincs tisztában annak tartalmával, jelentőségével és rövidtávú következményeivel.

A hiányosságok a meglévő műtrágyákról szóló rendeletben

A műtrágyák belső piacon történő hozzáférhetővé tételének feltételei részben harmonizálva lettek az európai parlament és tanács 2003/2003-as számú rendeletében, mely majdhogynem kizárólag a bányászott, vagy kémiailag előállított, szervetlen műtrágyákra terjed ki.

A jelenleg hatályos, trágyázásra vonatkozó EU-s szabályozások elsősorban a hagyományos ásványi műtrágyákra vonatkoznak, jellemzően a kemoszintetikus extrahált termékekre. A 2003. október 13-ai, 2003/2003-as számú európai parlament és tanácsi rendelet (továbbiakban műtrágyákról szóló rendelet) célja, az EK-műtrágyák (Európai Közösségi műtrágyák), mint pl. a hagyományos, szervetlen műtrágyák, melyek megfelelnek az új rendeletben foglalt tápanyag-tartalomnak, biztonságosságnak, szabad forgalmának biztosítása a belső piacon. Az EU piacán előforduló műtrágyák közel feléről nem rendelkezik jelenleg hatályos jogszabály. A meglévő EU-s szabályok nem érintik az úgy nevezett „nemzeti műtrágyákat”, melyek az adott tagállam saját szabályozása alapján kerülnek annak piacára. Néhány tagállam nagyon részletes szabályokkal rendelkezik, míg másoknak szinte alig van szabályzásuk. A műtrágya előállítók választhatnak a műtrágya forgalomba hozatalánál, hogy „EK-s műtrágyát”, vagy „nemzeti műtrágyát” állítanak elő.

Egyre növekvő számban fordulnak elő az Európai piacon olyan termésnövelő anyagok, melyeket különböző szerves eredetű hulladékokból állítanak elő vagy pedig szerves és szervetlen anyagok kombinációjából állnak ezekről a jelenlegi EU-s jogszabályok nem rendelkeznek.

A további termékek, melyek még relevánsak lehetnek az agrárium számára, mint pl. a talajjavító készítmények, termesztő közegek szintén nincsenek a 2003/2003-as számú rendeletbe szabályozva, ugyanis az csak a fent említett ásványi alapú műtrágyákra tér ki, és jelenlegi formájában nem alkalmazható az innovatív újrahasznosított termésnövelő termékekre.

Az Európai Bizottság előreirányozta a jelenleg érvényes, vonatkozó jogszabálynak (2003/2003 EK rendelet) a cseréjét és kiterjesztette annak hatáskörét a másodlagos nyersanyag-alapú termésnövelő anyagokra is, mint pl. az újrahasznosított, vagy a bio-alapú termékekre.

A műtrágya rendelet és környezetvédelmi és egészségügyi problémák

A 2003/2003-as számú EK rendelet a szervetlen eredetű műtrágyák minőségére, tápanyag tartalmára fordítja a nagyobb figyelmet, és arra, hogy ezekről az információkról megfelelően tájékoztassa a mezőgazdasági termelőket. A hangsúly egyre inkább áttolódni látszik a környezetvédelmi és anyagbiztonsági problémák felé (pl. toxikus elemek megléte – fémek és metalloidok) a szervetlen műtrágyák esetében. Felismerésre került, hogy a jelenlegi rendelet nem alkalmas, nem nyújt átlátható keretet az imént említett problémák megoldására.

Kadmium, Uránium és egyéb más, potenciálisan mérgező elemek a foszfát kőzetek alkotóelemei, mely azt jelenti, hogy a szervetlen foszfor műtrágyák potenciális mérgező elemeket is tartalmazhatnak az eredeti kitermelési helyüktől függő mértékben. Az EU által engedélyezett termékekben esetlegesen megtalálható szennyező anyagok, mint pl. a kadmium veszélyt jelenthetnek az emberek, állatok és növények egészségére, biztonságára, ezzel egyidejűleg általánosságban a környezetre is, ugyanis felhalmozódnak a környezetben és így bejutnak az élelmiszerláncba.

Szükség van egy új harmonizált, rendeletre

Az új, az Uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelet 2022-ben megnyitja az EU-27 piacot az innovatív, nagyobb biztonsággal és kevesebb költséggel járó bio-alapú termésnövelő anyagok számára.

Az Uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazó, az európai parlament és az Európai Unió tanácsa által, 2019. június 5-én elfogadott 2019/1009-es számú EK rendelet 2022. július 16-án lép hatályba.

A 2003/2003-as számú EK rendelet hatályon kívül helyeződik a 2019/1009-es számú EK rendelet hatályba lépésének dátumát (2022. június 16-án) követően.

Az új szabályozás kulcselemei az alábbiak:

  • Egy egységes piac létrejön a bio-alapú termésnövelő anyagok részére: Az új rendelet megnyitja a piacot az új, innovatív, szerves termésnövelő anyagok előtt, meghatározva azokat a feltételeket, melyek mellett az adott termékek beléphetnek az egységes piacra.
  • Új előírások lesznek a biztonsággal és a minőséggel kapcsolatban: Az új szabályozások szigorú előírásokat tartalmaznak a biztonságra, minőségre és az EU-ban szabadon forgalmazható valamennyi termésnövelő anyag címkézési követelményeire. A gyártóknak a CE megjelöléshez, be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek ezeknek a követelményeknek.
  • Az EU-s termésnövelő anyagokat funkció szerinti termékkategóriákra bontják, melyek mindegyikére külön követelmény vonatkozik majd, tekintve a folyamatokat és a mechanizmusokat.Így lehetővé teszik, hogy azok a termékek, melyek különböző alkotóelemekből állnak össze elérhetővé váljanak a piacon, amennyiben a komponensek mindegyike megfelel, annak a kategóriának, amelyhez tartozik.
A különböző termésnövelő anyagokban mérhető maximális kadmium határérték bemutatása Maximális Kadmium határérték
Szerves trágya és egyéb bio-alapú termésnövelő anyag 1.5 mg/kg szárazanyag-tartalom
Szerves talajjavító anyag és meszező anyag 2 mg/kg szárazanyag-tartalom
Szervetlen makroelem tartalmú trágya vagy szerves-ásványi trágya , amennyiben a foszfor-pentoxid (P2O5) egyenértékben számított teljes foszfortartalma kevesebb, mint 5 tömegszázalék 3 mg/kg szárazanyag-tartalom
Szervetlen makroelem tartalmú trágya vagy szerves-ásványi trágya, amennyiben a foszfor-pentoxid (P2O5) egyenértékben számított teljes foszfortartalma több mint 5 tömegszázalék 60 mg/kg foszfor-pentoxid (P2O5)
Alacsony kadmium tartalmú szerves-ásványi trágya 20 foszfor-pentoxid (P2O5)
Mikroelem-tartalmú szervetlen trágya 200 mg/kg (mg/kg teljes mikroelem-tartalom)
  • A legtöbb egyéb termékharmonizációs intézkedéssel ellentétben a 2003/2003-as számú EK rendelet nem akadályozza meg, a nem harmonizált műtrágyák belső piacon való megjelenését.
    • Pontosan ezért, a harmonizált szabályozások csak válaszhatóak lehetnek, ugyanis kizárólag azoknak a termékeknek kell megfelelniük ezeknek az előírásoknak, melyeket növények tápanyagellátásának növelésére, vagy tápanyag-hatékonyságánának javítása érdekében alkalmazunk, továbbá amelyek CE jelöléssel vannak ellátva forgalomba hozatalukkor. Azon termékek esetében, melyek nem CE jelölésű termékek nem szükséges a rendeletben leírtak alkalmazása.

Az új szabályozások előnyei:

  • Egyszerűbb lett az Európai Unióban kereskedelmi forgalomba hozható, szerves és visszanyert termésnövelő termékek harmonizált, minőségi szabványok szerinti értékesítése. 
  • A gazdálkodóknak több lehetősége van, e mellett csökkentek az egységügyi, környezeti kockázatok a fogyasztók számára.
  • A szerves, és egyéb bio-alapú termésnövelő anyagok esetében megtalálható maximális kadmium határérték (<1,5 mg/kg) meghatározása maximálisan garantálja a magas szintű talajvédelmet és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, e mellett lehetővé teszi az előállítóknak, hogy a saját technológiájukat bevezessék, ugyanis már megfelelnek az új korlátoknak.
  • Az alacsony kadmium-tartalmú szerves-ásványi trágyák szintén biztosítják a talaj védelmét és csökkentik az egészségügyi és környezeti kockázatokat, a magas kadmiumtartalmú ásványi műtrágyákkal szemben.
  • A szerves és bio-alapú termésnövelő anyagok használatának ösztönzése.
  • Az előállítók ösztönözve vannak az újrahasznosított alapanyagok alkalmazására a különböző termésnövelő anyagok előállítása során, elősegítve ezáltal, a körforgásos gazdaságot, miközben csökken az importált alapanyagoktól való függést.
  • Az innovatív és organikus trágyák piacra jutása könnyebb, melynek köszönhetően a gazdák számára több lehetőség válik elérhetővé.
  • Az EU termésnövelő anyagokra vonatkozóan uniós szintű minőségi, biztonsági és környezetvédelmi kritériumok kerülnek meghatározásra.
  • Nő a fogyasztói bizalom a termésnövelő anyagok biztonságának garantálásával (különös tekintettel a mérgező elemekre, a szerves szennyezőkre kiszabott rendelkezések miatt).
  • A belső piac teljes harmonizálása, megszünteti a nemzeti szabályok kölcsönös elismerésével és/vagy eltérésével kapcsolatos összes költséget, és biztosítaná az emberi egészség és a környezet egységes szintű védelmét.