A koordinátor bemutatása

A NUTRIMAN projekt konzorciuma 14 magasan képzett partnerből és további 4 kapcsolt partnerszervezetből áll: 9 kutatási szervezet, 3 ipari szereplő, 4 agrárkamara, 1 termelő szervezet/mezőgazdasági szereplő és 1 non-profit szervezet. Minden hírlevélben be fogunk mutatni egy vagy két partnert a velük készített interjú alapján. A sorozatot most Edward Someus úrral kezdjük (3R-BioPhosphate Kft.).

Milyen szervezet a 3R-BioPhosphate Kft.?

A 3R-BioPhosphate Kft. egy technológia intenzív alkalmazott kutatási és technológiai fejlesztési, ipari-mérnöki vállalkozás, amelynek fő szakterülete az agrár- /élelmiszeripari melléktermékek újrahasznosítása és újrafelhasználása, mindenekelőtt a bio-foszfát visszanyerése, a jó minőségű bioszén termékek előállítása és azok mezőgazdasági és környezetvédelmi alkalmazásai.

Mi a szerepe a NUTRIMAN projektben?

A NUTRIMAN tematikus hálózat koordinátora és tudományos és technológiai szakértője.

Honnan jött a NUTRIMAN ötlete?

Az európai piaci trendek azt mutatják, hogy az európai agrárágazaton belül a mezőgazdasági szakembereknek egyre nagyobb igényük van a környezetbarátabb gazdálkodási megoldásokra, a szabályozott hatóanyag-leadású termésnövelő anyagokra, úgy, mint pl. a bio-alapú termésnövelő anyagok, melyek összhangban vannak az új európai uniós szabályozásokkal. A gazdálkodóknak sokszor hiányos ismereteik vannak a bio-alapú termésnövelő anyagok kijuttatásának lehetőségeiről, továbbá a tápanyag gazdálkodás gyakorlati alkalmazásáról, különös tekintettel az új uniós, a termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazó rendeletről. Nagy szükség van arra, hogy a mezőgazdasági szakemberek jobban átlássák és megértsék, a nitrogén és foszfor tápanyag-gazdálkodásának jóval hatékonyabb módját, mértékét. Ez pedig megköveteli a sokkal intenzívebb tudásátadást, szükség van továbbá a különböző technológiák, termékek használatát bemutató eseményekre is. Sürgősen össze kell gyűjteni a tápanyag-visszaforgathatóság területén az összes elérhető, gyakorlat-orientált ismeretet, közérthető nyelven. Így ez az összegyűjtött tudás hosszú ideig elérhetővé válik a gyakorló gazdálkodók, termelő szövetkezetek, kkv-k számára.

Az egyetemek, kutatóintézetek sok jó megoldással rukkolnak elő a fenntarthatóbb jövőt illetően. Mégis ez a fajta tudás sokszor nem találja meg az útját a gyakorlati alkalmazáshoz. Hogyan lehet ez?

A tudományos projektek folyamatos támogatás ellenére az innovatív ötleteket és módszereket sokszor nem kerülnek át a gyakorlati alkalmazásba, sokszor nem integrálják a mezőgazdasági gyakorlatba, így hiába vannak újítások, még mindig megtalálható az innovációs rés. A tudományos projektek (FP7, H2020, Operatív csoportok…) révén szerzett tudást, a tápanyag-kezeléssel és -visszaforgatással kapcsolatos kutatások során megszerzett ismereteket sokszor nem használják ki eléggé.

A legtöbb EU-s kutatási program általában kiegyensúlyozatlan és az alacsony kutatási fejlesztési szinttel rendelkező, vagyis alacsony TRL-szintű (Technológiai érettségi szintek) és főleg a tudományos publikációra koncentráló alapkutatás. Ezért az Európai Unió jelentős elmaradásban van az áttörő és piactermelő innováció terén. Éppen ezért többet kellene tenni az innovatív megoldások és a felhasználói oldal igényeihez igazított innovációk támogatása érdekében. Mihamarabb ösztönözni szükséges a kutatókat, hogy sokkal aktívabbak legyenek a piacon versenyképes technológiák és termékek fejlesztése terén, a magas kutatási érettséggel rendelkező (TRL) kutatások, a piacon forgalmazható technológiák terén, ezzel valódi értéket mutatva az operatív környezetben. Ezért az áttörést jelentő, piacteremtő innovációk támogatását erősíteni kellene.

Milyen tápanyag-kezelési problémákkal néznek szembe a gazdálkodók az EU-ban?

Az Európai Unió mezőgazdasági szakemberei a kitermelt, nem megújuló foszfor, és a magas energia-intenzitású nitrogén utánpótlásra támaszkodnak. Az ásványi alapú műtrágyák előállítása, alkalmazása az erőforrások kimerüléséhez és a környezet szennyezéséhez vezet. Az európai mezőgazdasági szektor nagyban függ az energiaforrások elérhetőségeitől (energia, nyersanyagok, víz) mind a termelési, mind a fenntarthatósági törekvésekben.

Az Európai Bizottság a foszfort kritikus fontosságú nyersanyagként tartja számon, mely magas gazdasági jelentőséggel bíró, az ellátás szempontjából magas kockázatot jelentő, alacsony helyettesíthetőséggel rendelkező nyersanyagot jelent. Mindemellett, alacsony az újrahasznosítási aránya. A foszforalapú műtrágyák előállítása az EU-ban jelenleg leginkább az Európai Unión kívül kitermelt (>88%-ban Marokkóból, Tunéziából és Oroszországból érkező) és onnan importált, kemoszintetikusan feldolgozott ásványi foszfor alapanyagra épülnek, nem beszélve arról, hogy ezek, különféle magas toxikus szennyezőanyag-szinttel (kadmium és uránium) rendelkeznek.

A projekt eredményei milyen hozzáadott értéket/hatást fognak gyakorolni a fenti kérdésekben?

A felhasználóbarát, alulról-felfelé építkező NUTRIMAN Tematikus Hálózat a gazdálkodók egyre növekvő igényeire, szükségleteire koncentrál, miközben hozzájárul a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termeléshez. A foszfor/nitrogén tematikus hálózat tevékenysége biztosítja a nem megújuló és kritikus fontosságú nyersanyagok felhasználásának minimalizálását és elősegíti azok helyettesítését másodlagos nyersanyagokkal, mint például az újrahasznosított foszfor- és nitrogénforrásokkal.

A NUTRIMAN elősegíti, hogy a gazdálkodók könnyebben megértsék és felismerjék a bio-alapú termésnövelő anyagok használatának valódi előnyeit, miközben hozzájárul az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelet gyakorlati végrehajtását; továbbá segít abban is, hogy hogyan alkalmazzák és használják fel azt a saját gazdálkodási gyakorlataik során.

A NUTRIMAN hozzájárul az összegyűjtött tápanyag-visszaforgatásra alkalmazható technológiák, termékek és tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos megoldások, gazdálkodók általi könnyebb elfogadásához és hozzájárul ezek nagyobb mértékű elterjesztéséhez a végfelhasználók, gazdálkodók körében. Így a NUTRIMAN tematikus hálózat növeli a gazdálkodók tudását és a technikai/gazdasági nyitottságát az említett bio-alapú termésnövelő anyagok használatát illetően, melyek összhangban vannak, az EU körkörös gazdaságának ambiciózus célkitűzéseivel és az új EU 2019/1009 rendelet végrehajtásával.

Végül, a NUTRIMAN tematikus hálózat biztosítja, hogy mire az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelet eléri a végrehajtási időszakát (2022-re), addigra a gazdálkodók már ismerjék, kipróbálják és alkalmazzák az ilyen innovatív tápanyag-visszapótlásra alkalmas termékeket.